9.rész

Haeyoung:

Az este remekül telt. Miután szétváltunk a fiúkkal, MyunHee-vel és MinJee-vel rögtön a táncparkett közepére siettünk. Miközben a két lány teljesen felszabadulva rázta a popsiját én kicsit vissza fogottabbra vettem magam, mert azért mégis hogy nézne ki ha egy "fiù" a popsiját rázná mint egy lány. A végén vagy lebuknék vagy azt hinnék meleg vagyok.
Nem sokkal később arra eszméltem hogy minden fiú Ravi kivételével ott táncolnak mellettünk.
- Na mi van fiúk? Nem találtatok magatoknak tánc partnert? - kérdezte MinJee incselkedve.
- Ezt mi is kérdezhetnénk. - kacsintott rá Ken mire csak elfintorodott.
A nagy táncikálások közepette hirtelen BTOB Ilhoon jött oda hozzánk és felkérte MinJee-t táncolni. A lány elpirulva fogadta el a felkérést amit viszont Ken dühös pillantásokkal nézett végig.
Egy nagy mosoly lett az arcomon ezt a jelenetet látva amit MyunHee észre is vett.
- Min mosolyogsz annyira oppa? - kérdezte kíváncsian.
- Áh , semmin, semmin. - legyintettem.
MyunHee-vel tovább táncoltunk de közben végig barátnőnkön tartottuk a szemünket.
- Aranyosak együtt nem? - kérdezte MyunHee mosolyogva.
Már nyitottam volna a számat hogy válaszoljak de valaki közbevágott.
- Meg a nagy lószart! - mondta Ken dühösen.
- Hyung, csak nem féltékeny vagy? - kérdeztem egy huncut mosoly kíséretében.
- Na ne szórakozz! - válaszolt továbbra is idegesen.
- Akkor mért vagy ilyen ideges? - kérdeztem mire kicsit elgondolkodott hogy mit mondjon.
- M-mert... Ilhoon a barátom és tudom hogy MinJee kifogja készíteni. - nyögte ki nagy nehezen.
- Hát ha te mondod... - húztam el szám somolyogva.
Ahogy elfordítottam a fejemet észrevettem hogy egy ismeretlen fiatal srác odament MinJee-ékhez és épp MinJee-karját megragadva akarja elhúzni.
- Srácok, nézzétek! - szóltam a többieknek közben MinJee-ék felé böktem fejemmel. Ekkor Ilhoon próbálta kiszabadítani MinJee karját de az idegen fiú úgy behúzott neki ,hogy nem csak Ilhoon hanem még rajta kívül 4 ember is felborult.
Mindannyian oda rohantunk a BTOB rapperéhez hogy felsegítsük.
- Hahaha. - nevetett hangosan a fiú. - Gyere szívi ilyen puhányokkal szóba se állnék a helyedben. - mondta gúnyosan és már húzta volna magával MinJee-t mikor hirtelen Ken felpattant és a pólójánál fogva rántotta vissza a srácot majd jól behúzott neki egy jobbost.
A srác a szájáról letörölve a vért nézett fel Kenre majd valaki felsegítette a földről.
- Jól vagy haver? - kérdezte a barátját mire az csak bólintott egyet de a gyilkos pillantásait továbbra se vette le Kenről.
- Nos... megbocsájtjuk ezt az egészet ha átadjátok nekünk ezt a két szépséget. - mondta miközben perverz pillantásokkal méregette MyunHeet és MinJeet.
- Először is, ki akarja hogy megbocsássatok? Másodszor, ki engedné ,hogy a barátait elvigye két oltári nagy seggfej akiknek ráadásul ott van még a tojáshéj a seggükön? - kérdezte Hongbin gúnyos mosollyal mire a fiú bedühödött és már lendítette is az öklét. Hongbin az ütéstől kicsit megtántorodott de utána rögtön vissza is adta.
Ekkortól kezdődött el csak igazán a verekedés. N, Hyuk és Leo  próbálták leállítani a négy fiút de kevesen voltak.
- Jae! Siess és keresd meg Ravit! - szólt rám MinJee mire rögtön el is indultam.
A szemeim már teljesen bekönnyeztek, alig bírtam megállni hogy ne bőgjem el magam ott helyben. Egyszer csak észrevettem Ravit a távolba mire sprintelni kezdtem.
- Hyung! Gyere  segíts! - ragadtam meg a karját és húzni kezdtem.
- Mi történt? -kérdezte értetlen tekintettel.
- Ken és Hongbin verekedésbe keveredtek. - mondtam már sírós hangon.
- HOGY MI???? - kiáltott fel egy kisebb szünet után mintha gondolkozott volna valamin.
Kezét megfogva kezdtem magam után húzni majd mikor odaértünk Ravi rögtön a többiek segítségére igyekezett. Nagy nehezen sikerült szétválasztani a fiúkat de ekkor odajött két biztonsági őr akik mindannyiunkat kihajítottak a klubból.
- Nagyszerű! Ha a holnap reggeli címlapon rajta leszünk azt ti fogjátok megmagyarázni a főnöknek! - porolta le magát idegesen N majd Ken-re és Hongbin-ra mutatott.
- Jól van, jól van elrendezzük de most menjünk haza mert baromira elfáradtam a két hülye püfölésében. - mondta Ken egy nagy ásítás közben.
- Na még mit nem! Ti még itt maradtok! - indult meg felénk az egyik srác idegesen.
Pont mielőtt Ken elé ért volna bátorságot vettem és beálltam közéjük pont az idegen sráccal szemben.
- Mi a franc? Nem veled van elintézni valóm úgyhogy húzz ... - mondta miközben már emelte a kezét hogy ellökjön de én megelőztem, egy óriási mosolyt húztam a számra majd jól tökön rúgtam így a mondatát már nem tudta befejezni.
Fájdalomtól eltorzult arccal rogyott földre és nyögdécselt.
A hátam mögött lévő nagy csend miatt megfordultam ekkor a többiek leesett állal néztek rám és a földön fetrengő fiúra.
- Aigoo, átérzem a helyzeted, ó de még mennyire. - szólalt meg elsőként a leader fájdalmas arccal visszagondolna az első találkánkra.
Mondatára mindenkiből hangos nevetés tört fel de ekkor észrevettem a fiú barátját aki futni kezd felénk de nem egyedül volt. Szóval ezért tűnt el, hozott még erősítést.
- Öhm... srácok, most inkább fussunk. Nem hiszen hogy van erőtök még egy menethez. - mutattam a 6 srác irányába mire a többiek is arra néztek.
- Egyetértek Jae-vel! FUTÁÁÁÁS!! - kiáltotta el magát N mire mindenki úgy kezdett sprintelni az autó felé mintha puskából lőtték volna.
Miután mindenki bent volt az autóban Ken a gázra lépett és már ott sem voltunk.
Levegőt kapkodva ültem a kocsiba és már olyan fáradt voltam hogy a fejemet se bírtam tartani így az egyik mellettem ülő vállára hajtottam azt. Viszont a fáradság miatt azt már nem tudtam kinek a válla volt de nem is igazán érdekelt csak aludni akartam.
- Yah, hétalvó, megérkeztünk. - mondta valaki miközben a mutató újával emelte fel a fejem a válláról. Még homályosan láttam, így megdörzsöltem a szemeim és úgy néztem a mellettem ülőre. A fáradtság rögtön kipattant a szemeimből mikor tudatosult bennem hogy N volt az akinek a vállán aludtam.
- Ó..r-rendben. - kezdtem dadogni zavaromban és ijedtemben.
- Remélem jól aludtál csak mert az én vállam teljesen elgémberedett. - mondta miközben masszírozni és mozgatni kezdte azt.
- S-sajnálom. - mondtam mire egy furcsa mosoly jelent meg az arcán.
- Menjünk és dobjuk magunkat az ágyba olyanok vagytok mind mint az élő holtak. - adta ki az utasítást a leader mire mindenki kikászálódott az autóból majd elindultunk a lakásaink felé.
Beérve a házba rögtön a szobámba igyekeztem. Bedőltem az ágyba és vártam hogy az álommanó eljöjjön hozzám. Utolsó kép ami megjelent szemeim előtt mielőtt elaludtam volna az N mosolya volt.

MinJee:

Az este remekül telt addig a percig míg oda nem pofátlankodott hozzánk két srác és verekedésbe nem kezdtek Kennel és Hongbinnal. Az elején nagyon megijedtem de miután láttam hogy nem elég a 3 fiú hogy szétszedje őket összekaptam magam. Jae felé fordultam hogy szóljak neki ő is segítsen a fiúknak de mikor észrevettem hogy teljesen le van cövekelve és már könnybe lábadtak a szemei én is lefagytam. A mellette álló MyungHee-re pillantva ugyanezt tapasztaltam, de őt megértettem hisz lány, egy elég érzékeny lelkű lány, de hogy Jae fiú létére ugyan azt csinálja kicsit ledöbbentett és nem értettem a helyzetet. Pár másodperc múlva észbe kaptam hogy nem most kéne ezen agyalni így odaszóltam neki.
- Jae! Siess és keresd meg Ravit! - mondtam sürgetve mire rögtön el is sietett.
Miután vissza értek Ravi is segített a fiúknak de végül megjelent két biztonsági őr és mindannyiunkat kidobtak.
Már épp indultunk volna haza mikor az egyik fiú megint belénk kötött.
Nagy meglepetésünkre mielőtt a fiú Ken elé ért volna Jae beállt közéjük és egy mosoly kíséretében szépen tökön rúgta a srácot. Mindannyian tátott szájjal néztünk hol rá hol a szerencsétlen gyerekre.
- Aigoo, átérzem a helyzeted, ó de még mennyire. - mondta N a fiúnak fájdalmas fejet vágva mire mindannyiunkból hangos nevetés tört fel.
A nagy jókedvet Jae figyelmeztető hangja szakította félbe ugyanis felbukkant a másik zaklatónk +5 fővel.
Mindannyian futni kezdtünk a kocsihoz hogy ne keveredjünk ennél is nagyobb bajba majd miután mindenki bent volt Ken rátaposott a gázra így magunk mögött hagytuk az üldözőink.
A nagy izgalmakban észre se vettem ,hogy a Ken melletti anyósülésre ugrottam be, így nem kicsit lepődtem meg mikor felé fordultam.
- Jesszusom, mért ide ültem be? - suttogtam de nem eléggé ugyanis Ken meghallotta.
- Pff,,, azok után hogy megmentettelek azoktól a seggfejektől ezt érdemlem? - mondta sértődötten.
- I-igaz. Ne haragudj, igazából nagyon hálás vagyok neked. - mondtam mire egy pillanatra rám nézett majd visszafordult hogy lássa az utat.
- Nincs harag és szívesen. - mosolyodott el halványan.
- A monoklid nem fáj? - kérdeztem az arcát figyelve.
- Nem vészes. Milyen férfi lennék ha ennyi fájdalmat nem bírnék ki? - nevette el magát mire az én számra is mosoly görbült.
Az út további részén nem igen beszéltünk, inkább csak hallgattuk a rádióból halkan szóló zenét.
Mivel már késő este volt és alig voltak az utakon így hamar hazaértünk. Mikor kiszálltam a kocsiból  a tekintetem megakadt N-en aki épp a vállán alvó Jae-t próbálja keltegetni. Általában ilyenkor elkapna a Yaoi miatti fangörcs de most valamiért nem. Jae valahogy egyre furcsább volt számomra. Minél többet néztem annál inkább lánynak tűnt mint fiúnak. De ennek meg sehogy se lenne értelme.... vagy mégis?
Agyalásomnak MyunHee bökdösése vetett véget. Miután mindenkitől elköszöntünk felbaktattunk a lakásunkba és mindketten fáradtan dőltünk bele az ágyba. Mikor már MyunHee nagyban szuszogott az én agyam még mindig Jae-n kattogott, majd nem sokkal később engem is elnyomott  fáradtság.
Reggel a telefon indegesítő ébresztő hangjára keltünk. Mindketten holt fáradtak voltunk de muszáj volt bemenni gyakorolni így kénytelenek voltunk összeszedni magunkat. Miután mindketten elkészültünk rögtön elindultunk a garázsba ahol már a menedzser várt minket.
Ahogy beértünk a Jelly-be MyunHee-val rögtön a 103-as teremhez mentünk ahol előbb gyorsan átöltöztünk majd neki is kezdtünk a gyakorlásnak. Már több mint 2 órája gyakoroltuk a koreográfiát de még mindig nem akart sehogy se összejönni.
- Aish! Miért vagyunk ma ennyire bénák? - puffogtam magamban miközben fáradtan terültem el a földön.
- Fogalmam sincs, de most úgy érzem nagyon rám férne egy kávé. - válaszolt két lihegés között barátnőm.
- Most hogy mondod rám is. Gyere tartsunk egy kis szünetet. - pattantam fel majd a MyunHee-t is felhúzva a kávéautomata felé vettük az irányt.
Épp kanyarodtunk volna be az egyik folyosóra mikor hirtelen meghallottuk egy igen érdekes beszélgetést.

Ravi:
Korán reggel a fiúkkal már a Jelly-nél gyakoroltunk. Igaz az előző éjszakai bulizás matt hulla fáradtak voltunk de sajnos az idol élet ezzel jár.
- Akkor próbáljuk el még egyszer. - mondta drága leaderünk miközben a magnóhoz sietett hogy újra elindítsa a számot.
- NEMÁÁÁÁR!!!! - csattant fel hirtelen Hyuk. - Már vagy 3 órája csak gyakorlunk. Itt az ideje egy kis szünetnek.
- Teljesen egyetértek Hyukie-val! - tette fel a kezét Ken is.
- Ahh... Rendben, akkor 15 perc szünet. - válaszolt N mire mindenki ujjongva elterült a földön.
- Akkor én kimentem mosdóba. - mondta Leo halkan majd ki is lépett a teremből.
A többiekkel beszélgettünk és ettünk egy keveset majd miután majdnem lejárt a 15 perc furcsállni kezdtem hogy Leo még nem ért vissza.
- Hé srácok, megkeresem Leo-t, már jó ideje kiment. - mondtam mire mindannyian bólintottak.
Kilépve a teremből elkezdtem a mosdók felé venni az irányt mikor hirtelen az egyik folyosó végén észrevettem MinJee-t és MyunHee-t. Lassan közelítettem meg őket mikor hirtelen meghallottam egy beszélgetést. Kitágult szemekkel és fülemet hegyezve hallgattam miről beszélnek, ekkor minden világossá vált számomra és nem voltak többé kételyeim.
Kezemet megemelve kocogtattam meg MyunHee vállát aki az ijedtségtől hangosan sikítva ugrott egyet ezzel magunkra hívva a többi jelen levő figyelmét.
- Nagyszerű... - mondtam magamban miközben orrnyergemet kezdtem masszírozni.