Leo:
Miután N engedett a többiek kérésének ,hogy szünet legyen kihasználtam az alkalmat ,hogy elmenjek a mosdóba.
Dolgom elvégezte után alaposan kezet mostam majd vissza indultam a gyakorló termünkbe de út közben összetalálkoztam a menedzserrel.
- Oh, Leo! Már beszélni akartam veled valamiről. - intett majd közelebb sétált hozzám mire én is meghajoltam előtte.
- Miről? - kérdeztem.
- Tudsz Jae-ről, ugye? - tért rá rögtön a lényegre.
Válaszul csak bólintottam mire Alex egy hangosat sóhajtott.
- És mégis honnan? - fojtatta a kérdezősködést.
- Mikor kicsi voltam te vigyáztál rám, emlékszel? - kérdésemre bólintott így fojtattam. - Egyszer elvittél fagyizni és ott össze találkoztunk egy haveroddal meg a húgával. Később arra is rájöttem hogy egy általános iskolába jártunk. Igaz eltelt azóta nagyon sok év de Haeyoung arca nem sokat változott. - kuncogtam.
- De ő akkor mért nem emlékszik rád? - értetlenkedett.
- Gondolom nem olyan jó a memóriája mint nekem. - vontam meg a vállam.
- Lehetséges... de figyelj Leo, ezt nem mondhatod el senkinek, megértetted? - nézett komolyan a szemembe.
- Ne aggódj nem vagyok egy pletykafészek. De ugye tudod hogy nem sokáig tudja majd titokban tartani? Ki fog derülni hogy ő igazából lány. - magyaráztam.
- Lehet de épp ezért segíts neki ha olyan helyzetbe kerül.
- Egyébként meg mi értelme ennek? A tehetségével bárhova felvették volna és nem kellene fiúnak álcáznia magát. - értetlenkedtem.
- Haeyoung nagyon makacs és önfejű. Sose a könnyebb utat választja. - nevetett Alex ami engem is megmosolyogtatott.
Hirtelen egy hangos sikításra kaptuk a fejünket mindketten, majd miután kiszúrtuk a fal mögül kukucskáló MyunHee-t, MinJee-t és a fejét fogó Ravit mindkettőnkben megállt a levegő.
- Ugye nem...? - kérdezte ijedten Alex.
- De, hallottunk mindent. - mosolyodott el zavartan MinJee.
- De ne aggódjatok titokban tartjuk és segítünk Jae.... mármint Haeyoung-nak. - mondta MyunHee egy biztató mosollyal mire MinJee megbökte.
- Mi? Miért? Hisz hazudott nekünk. Te még szerelmes is voltál belé. - kelt ki magából a fiatalabb.
- Dongsaeng! Ő a barátunk és csak az álmait akarja valóra váltani. Ha belegondolsz lehet te is ezt tennéd.
- L-lehet igazad van. Jól van segítünk neki de azért még haragszom rá. - mondta összeszűkített szemekkel.
- Rendben. Ravi, rád is számíthatunk? - fordult Alex az említett felé.
- Persze. Eddig se mondtam el senkinek. - utolsó mondatát már suttogta de én így is hallottam.
- OKÉ! Akkor ez elrendezve. - csapta össze tenyerét elégedetten Alex. - Most már nyugodtan mind visszamehettek gyakorolni. Hess hess! - kezdett el hessegetni minket.
Ravi-val ketten vissza indultunk a gyakorló terembe és néma csend volt addig a percig míg én meg nem szólaltam.
- Te mióta tudod? - kérdeztem rá nézve.
- Hmm? Honnan veszed hogy tudtam róla? - kérdezte meglepetten.
- Hallottam ahogy azt suttogod ,hogy "eddig se mondtam el senkinek". Szóval?
- Hát már egy ideje voltak bennem kételyek de tegnap óta biztosabb voltam benne, ma pedig be is igazolódott a gyanúm. - magyarázta.
- Értem. Gondolom örülsz hogy ez kiderült. - mosolyodtam el.
- Ezt hogy érted? - nézett rám értetlen tekintettel.
- Szerintem nagyon jól tudod te azt. - húztam huncut mosolyra ajkaim.
- Naa! Ha már belekezdtél hadd értsem! Léccii Hyung!! - kezdett hízelegni és egyre közelebb jött hozzám de ezzel csak azt érte el hogy a fejénél fogva löktem el magamtól majd még mielőtt fojtatta volna a faggatást beléptem a gyakorló terembe.
MyunHee:
Igaz a fiúk előtt úgy tettem mintha nem lenne olyan nagy dolog hogy Jae igazából lány de amint MinJee- vel kettesben maradtunk kijöttek rajtam a sokk jelei.
- Yah, Unnie! Eddig még meglepődve se voltál, akkor most mi ez a sokkos fej? Hallasz? - hessegetett kezével szemeim előtt.
- Mi? Hogy? Ja... hát csak erre egyáltalán nem számítottam, ez minden. - nevettem zavartan.
- Én tegnap már gyanakodni kezdtem. - bólogatott büszkén.
- Mikor? - kérdeztem mire elgondolkodott.
- Tegnap mikor a fiúk összeverekedtek és felé fordultam hogy szóljak segítsen a többieknek ugyanolyan sokkos állapotban volt mint te. Könnyes szemei voltak és megmozdulni nem bírt. Őszintén... van olyan fiú aki ha meglát egy verekedést elbőgi magát? - tette csípőre a kezét mire belegondoltam de elképzelni se tudtam ilyen srácot ezért megráztam a fejem.
- Na ugye! - ütötte össze két kezét elégedetten.
Ezek után csendben ültünk egymás elött aztán ahogy elgondolkoztam valamin hirtelen egy hangos kacagás tört ki rajtam.
- Mi az? - nézett rám kérdőn MinJee.
- Cs-csak belegondoltam hogy egy lányhoz vonzódtam. - töröltem le nevetve a könnyeim.
- Jaaa, értem már. - nevetett fel dongsaeng is. - Tényleg elég vicces.
Vagy még 10 percig nevettünk ezen majd felpattanva a CD lejátszóhoz léptem.
- Dongsaeng, vége a traccspartinak. Pattanj és kezdjünk gyakorolni. - mondtam miközben beraktam egy tetszőleges CD-t.
- Aish! Muszáj? - kérdezte nyavajgós hangon.
- Igen az! Gyere! - mentem oda hozzá és a kezét megfogva húztam fel a földről majd bele is vágtunk a gyakorlásba.
Haeyoung:
- Haeyoung! Ébresztő! Mindketten el fogunk késni. - keltegetett reggel Alex.
- Hümphftsv... - motyogtam a párnámba.
- Ebből az ég világon semmit nem értettem. - mondta miközben elkezdte leráncigálni rólam a takarót.
- Yaaaah! És ha pucéran szeretek aludni?! - pattantam fel ülő helyzetbe és kezdtem kiabálni.
- Hát akkor most egy elég kínos pillanatunk lenne. De szerencsére te nem olyan ember vagy. - nevetett fel aranyosan.
- Ez a szerencséd... különben nem hagytam volna annyiban. - ráztam meg az ujjam mint mikor az anyuka leszidja a kisfiát.
- Aigoo, ne fenyegess mert a végén becsinálok a félelemtől. - színlelt félelmet.
- Na jó, húzzál ki! Idegesítesz. - vágtam hozzá egy párnát mire sírást kezdett színlelni.
- E-ez most nagyon rosszul esett! Mi lesz most az életemmel. - fogta a fejét siránkozva majd kiment a szobából de miután becsukta az ajtót még halottam ahogy hangosan elneveti magát.
Ennek a bolondnak köszönhetően jó kedvel pattantam fel és kezdtem el készülődni.
- Na kész vagyok. - léptem ki háromnegyed óra múlva a fürdőből teljes harci díszben.
- Nagyszerű, akkor induljunk. - csapta össze tenyerét Alex majd kettecskén el is indultunk az autóhoz.
Az úton Alex még a megmaradt álmosságomat is elmulasztotta a sok hülyeségeivel.
- Na itt is vagyunk. - parkolt be az egyik üres helyre.
- Ma mi lesz a programom? - kérdeztem miközben kiszálltunk az autóból és elindultunk a lifthez.
- Öhm, ma jön hozzád egy tánctanár és vele fogsz gyakorolni a 201-esbe.
- Hogy hogy nem a fiúkkal? - néztem fel rá értetlenül.
- Azért mert nekik is kell gyakorolni te buta. Nem mindig ők fognak téged tanítani. - válaszolta megpöckölve a homlokom.
- Aish, erről leszokhatnál végre! - kiabáltam rá a homlokom dörzsölve.
- Bocsesz, de az nem fog menni. - nevetett majd rám öltötte a nyelvét.
- Kitépjem? - kérdeztem dühösen mire rögtön visszahúzta és kezét a szája elé tette.
Reakcióján jót nevettem ami neki nem tetszett ezért csak szúrós szemekkel nézett rám.
A lift ajtaja kinyílt mi meg egyszerre léptünk ki rajta.
- Akkor én megyek is. Jó munkát! - intettem neki majd hátat fordítva elindultam a 201-es teremhez.
Belépve az ajtón észrevettem egy magas, izmos , jóképű férfit amint épp a CD lejátszón kapcsolgat valamit.
- Jó reggelt kívánok! - hajoltam meg illedelmesen majd fojtattam. - A nevem Kim Jaeyoung. Örvendek a találkozásnak!
- Szia. Szintúgy, Casper vagyok. - jött felém és kezet nyújtott amit el is fogadtam. - Akkor mit gondolsz, kezdhetjük a gyakorlást? - kérdezte nagy mosollyal mire bólintottam.
Először megmutatta a koreográfiát majd utána együtt elkezdtünk gyakorolni.
Nagyon élveztem az egészet, Casper egy remek koreot tanított be, ami nem is ment nehezen.
- Huh, meg kell hagyni nagyon gyorsan tanulsz. Ha így fojtatod akkor már nincs messze a debütálásod napja. - kacsintott rám. - Hát mivel 4 óra alatt megtanultad a koreográfiát azt mondom pihenjünk most egy 15 percet és utána megtanítok még egyet. - mondta majd beleivott az üveg vizébe.
- Rendben. Akkor addig megkeresem a srácokat. - mondtam lelkesen. Nagyon jól estek szavai így nagy vidámsággal rohantam ki az ajtón.
Épp mentem volna a recepcióshoz hogy megkérdezzem melyik terembe vannak ezen a héten a fiúk mikor hirtelen meghallottam a nevem a hátam mögül.
Mikor hátra néztem épp Alex tartott felém és elég gondterhelt arcot vágott.
- Mi ez a morci fej? - kérdeztem nevetve.
- Gyere beszélnünk kell! - mondta miközben karomat megfogva húzott be a férfi WC-be.
Ahogy becsukta mögöttük az ajtót minden WC-be benyitott hogy meggyőződjön nincs e rajtunk kívül más a helyiségbe.
- Uhh, látom tényleg nagyon fontos amit mondani akarsz. - kezdtem megijedni.
- A jó hírt vagy a rossz hírt akarod előbb hallani? - állt meg előttem.
- Öhm... a rosszat. - válaszoltam egy kis gondolkodás után.
- Leo, Ravi , MyunHee és MinJee tudják.
- MIII??? - visítottam fel mire Alex rögtön befogta a szám és fojtatta.
- De a jó hír ,hogy titokban tartják és segíteni fognak neked. - vigyorodott el a végére.
- De mégis hogy a francba tudták meg?! - löktem el a kezét idegesen.
- Hát Leo ismert téged kiskorodban, egy iskolába jártatok és igaz eltelt azóta pár év de így is felismert. A többiek pedig .... hát ... ők hallgatóztak mikor Leo-val erről beszéltünk.
- A francba Alex! - fogtam meg a fejem idegesen.
- Ne aggódj, mint mondtam titokban tartják mert a barátaid. Nincs mitől félned.- fogta meg a vállam és emelte fel a fejem hogy a szemébe nézzek. - Ha belegondolsz jobb ha van egy két ember aki tud róla és segít ,hogy többen ne tudják meg, másrészt kevesebb ember előtt kell titkolnod vagy nincs igazam? - mondta biztatóan mire kicsit megnyugodtam és elmosolyodtam.
- Igazad van. Így legalább előttük nem kell titkolóznom és lehet könnyebb is lesz. - mondtam majd hirtelen megszólalt a hangos bemondó.
" VIXX, Kim JaeYoung, Cha MyunHee ,Kim MinJee. Az igazgató vár titeket az irodájában."
Alex-el értetlenül néztünk össze majd a kérésnek eleget téve elköszöntem tőle és elindultam az igazgató irodájához.
Az ajtóhoz érve bekopogtam majd belépve minden szempár rám szegeződött.
- Á Jaeyoung, már csak rád vártunk. Gyere csak. - hívott beljebb az igazgató,
Hyuk mellé állva végignéztem mindenkin akik kicsit ijedt arcot vágtak.
- JaeHwan, HongBin, mi történt az arcotokkal? - kérdezte az asztalon könyökölve a fiúkat szugerálva.
- Hát öhm... t-tegnap este belénk kötöttek. - mondta Ken dadogva.
- Hmm, na nem mondod? - csapta össze a tenyerét nevetve. - Soha nem jöttem volna rá.
- Mi nagyon sajnáljuk, soha többé nem fordul elő ilyen. - mondta N majd jelezve nekünk mindannyian meghajoltunk.
- Tudjátok mi a szerencsétek? Az hogy az a két félnótás a Jelly gyakornokai akarnak lenni. Felvettem őket így nem fog eljárni a szájuk. De nagyon remélem több ilyen nem fordul elő. - mondta szigorú hangon.
- Nem fog, ígérjük. - mondtuk mindnyájan egyszerre.
- Rendben, és akkor most térjünk a lényegre ami miatt hívattalak titeket. - mosolyodott el mire mindannyian zavarodottan összenéztünk.
- A TOP Media Entertainment-el egy közös koncertet rendezünk 3 hónap múlva amin a Teen Top-al fogtok fellépni. JaeYoung, MyunHee és MinJee, ti pedig háttértáncosok lesztek majd, úgyhogy a jövőhéten erre kezdtek majd el gyakorolni a Teen Top-al. - jelentette ki mire a fiúk száján óriási mosoly lett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése